Fedezze fel Visegrádot!

Keresztelő Szent János Plébánia

2025 Visegrád, Fő út 40.
Tel.: +36 26 398 006
Plébános: Kalász István kanonok, érseki tanácsos, c. prépost, esperes,  

A magyarok előtt is lakott terület várral.
A XI. sz.-ból származó főesperesi templomnak és székháznak alapjait a Vár alatt 1979-ben tárták fel.
1056 táján I. Endre Szent András tiszteletére bazilita kolostort alapít, amely később bencés apátság lesz, majd 1494-ben a pálosok tulajdonába kerül.

A XIV. sz.-ban Visegrád nagy kiváltságokkal az ország fővárosa. Külön városrészben laknak a németek és a magyarok. A német részben a Mária-templom áll, a magyar részben Szent László temploma és Szent György tiszteletére egy kápolna, amely mellé 1425-ben a ferencesek kolostort emelnek. A fellegvárban Keresztelő Szent János tiszteletére épült templom.

A vár és a város több ostromot szenved el 1526 után. Török járási székhely lesz. 1720-ban 8 magyar, 24 német, 6 szlovák családot írnak össze.
Plébániája középkori eredetű. Területileg 1776-ig a Duna vonaláig felnyúló veszprémi egyházmegyéhez tartozik, mint exempt plébánia azonban az esztergomi érsek joghatósága alatt áll.

Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben olvasható: „Stephanus plebanus de Vissiegrad in Ecelesia Saneti Johannis... solvit unam marcam, est dyocesis Strigoniensis.”
A török idô alatt szerzetesek látják el a híveket.
A plébánia 1712-ben áll újra vissza. Filiái ekkor Dömös, Kisoroszi, Pilismarót és Szentlászló. A török kiűzése után első temploma a Rév utcában épül a ferences kolostor maradványaiból 1712-ben. Ezt 1787-ben iskolává alakítják át. A mai, műemlék jellegű templomot (műemléki törzsszáma 7496, alapterület 310 m2) Sehade Lénárd esztergomi építőmester tervei szerint emelik 1773–82 között. Az 1930-as években kerül ide a budai Udvari és Várplébánia templomának egykori oltárképe. A templomot 1960-ban külsőleg renoválják.

1973-ra, 200 éves jubileumára belseje újul meg. 1974-ben ismét külső felújítást kap. Műemlék jellegűek: az egyházi tulajdonban levô plébániaház (műemléki törzsszáma 7505), a Kálvária-kápolna (műemléki törzsszáma 7507), a Duna–parton álló Mária-kápolna (műemléki törzsszáma 7497), amelyet egyesek szerint a Visegrádot visszafoglaló csapatok emeltek a győzelem emlékére, mások szerint a török után betelepedett német lakosság. Az utóbbira utal a kápolna kedvelt képe, amely a passaui Madonna másolata. E kápolna szeptember 8-i búcsúja a község hagyományos ünnepe. A temetői és a Szent Sebestyén-kápolnában évente többször is van szentmise. 1930-tól a második világháborúig a szalézi rend vezetésében levô szentgyörgypusztai fiúotthonban és a Gizella-telepi kórházban is volt kápolna, mely 1992 őszétől ökumenikus kápolnaként újra működik. – A háború alatt tönkrement Zách Klára emlékmű helyén Viktorin József visegrádi plébánosnak, a jeles szlavistának és történésznek emlékét örökítették meg, aki lelkesen szorgalmazta a Dunakanyar fejlesztését és Visegrád történeti emlékeinek feltárását.

1991-ben renoválják a templomot. Helyi hagyomány az Úrnapi virágszőnyeg készítése, mely több hónapig megmarad a templomban.  

Búcsú: június 24., szeptember 8.
Anyakönyvek: 1712-tôl.

Forrás: www.esztergomi-ersekseg.hu