Fedezze fel Visegrádot!

Palota megközelíthetősége

A Királyi Palota- Mátyás Király Múzeum Visegrádon belül, a Fő utca 23. szám alatt található.
Útvonal 11-es úton Budapest felől érkezők számára:

  • Rév utca ( a templomnál forduljunk balra)
  • Fő utca- kb. 800 méter után a Vár szállót követően kényelmesen tudunk parkolni akár a Múzeum előtt vagy az előtte pár száz méterre található ingyenes parkolóban.

Palota nyitva tartása

A Királyi Palota - Mátyás Király Múzeum egész évben várja a Látogatókat az alábbi nyitva tartás szerint.

  • Hétfő: zárva
  • Kedd-Vasárnap: 09:00-17:00 óráig

Belépődíjak

  • Felnőtt 1.040.- Ft 
  • Diák, nyugdíjas 520.- Ft
  • Családi jegy**   2 szülő + 18 év alatti gyermek/ek** 2.400.- Ft
  • 1 szülő + 18 év alatti gyermek/ek** 1.360.- Ft
  • ** a családi jegy mellett egyéb kedvezmény nem érvényesíthető  
  • 50 %-os kedvezményes belépődíjat fizetnek: az EGT 6-26, illetve 62-70 éves kor közötti állampolgárai

Királyi Palota története

A lépcsőzetesen, 5 szinten elhelyezett palota három nagyobb egységre oszlott, a Mátyás-palotára, a kápolnára és a Beatrix-palotára. A szabályos alaprajzú palota rendszerét még az Anjou-királyok alakították ki.

A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban.
Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt.

Az Anjou korban a terület városrész volt több épülettel, amit Zsigmond uralkodása alatt alakítottak palotává. A palota négyzet alaprajzú volt és fal vette körül. A régi kápolna a falon kívül maradt így azt, kolostorépülettel kiegészítve az obszerváns ferenceseknek adományozta a király.

Főbejáratként a kaputorony szolgált, amivel pontosan szemben volt az új egyhajós palotakápolna bejárata. Az elrendezés módosításával több udvar és kert jött létre. Ezek közül a legjelentősebb a fogadóudvar és az ÉK-i palotán belül kialakított díszudvar volt. Az épületegyüttes ÉK-i részén volt a palota központja. Itt alakították ki a királyi lakosztályt, ami egy háromemeletes négyzet alaprajzú épület. Az alsó szinten lakott a személyzet a felső két szinten pedig a király és a királynő nyári és téli szállása volt. A palotarész mellé Zsigmond téglalap alakú, a palotával majdnem megegyező nagyságú gyümölcsöskertet alakítatott ki, aminek közepén vízvezetékkel táplált csorgókút volt.

A paloták termeiben is megtalálhatók a Zsigmond kori, kényelmi átalakítások és díszítések nyomai. A palotát később némileg elhanyagolták és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást. A palotát ezután az itáliai késő gótikus stílusban díszítették.
Kevés új épületet építettek, hanem a régieket alakították át a kor igényei szerint. Ezért szobrok, kályhák, szökőkutak készültek a szobrászműhelyben, melynek vezetője Giovanni Dalmata volt. Az ő nevéhez köthető a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút elkészítése is. A kutat Mátyás címerei díszítették, és rajta a gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér királyra utal. Körülötte a Zsigmond-kori díszudvart átalakítva reneszánsz loggiát alakítottak ki. A kertet is új alkotásokkal díszítették.

A kápolnában is megtalálható volt az itáliai reneszánsz stílusában alkotó szobrászok kéznyoma. Aranyozott carrarai márványból alkották meg a kápolna új tabernákulumát, és számos faragvánnyal díszítették a templomot, ami közül egy vörösmárvány dombormű, az un. Visegrádi Madonna ma is megcsodálható.

A palotában fürdő is működőtt, a gőzfürdő mellett hideg és meleg kádfürdő is volt.

A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a helyét, ezért olvasható a sokat látott pápai követ, Bartolomeo de Maraschi leveleiben, hogy a földi paradicsomból ír. Később, a palota pusztulásának korában a XVI. század közepén Oláh Miklós Hungária című művében emlékezik meg az épületről.
A palotát ugyanis a török-kor idején teljesen elhanyagolták és a XVIII. századra szinte teljesen a föld alá került. A XX. századra elfeledték és sokan még abban is kételkedtek, hogy valóban létezett az Oláh által megírt formában.

A palota helyét végül Schulek János találta meg, és kezdett el ott ásni 1934 végén. Ahogy a palota építéséhez majdnem minden Visegrádon építtetõ király hozzájárult, úgy a felújításon a Visegráddal foglalkozó leghíresebb régészek, történészek mindegyike dolgozott - Schulek Jánostól Héjj Miklóson át Szőke Mátyásig.

A sokszor évtizedekig akadozó rekonstrukció a millennium közeledtével kapott új lendületet, és 2000-re elkészült az ÉK-palota és a Herkules-kút rekonstrukciója. A palotán belül a kiállítótermek és a kőtár a különböző korokból származó emlékeket mutatja be. (www.visegradmuzeum.hu)

 

Forrás egy része: www.visegrad.hu

>>Galéria

 

Tetejére

Kapcsolat

Elérhetőségi adatok:

Hivatalos név (teljes név): Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király
Múzeum Rövidített elnevezés: MNM Mátyás Király Múzeum
Székhely: 2025 Visegrád, Fő u. 23.
Postacím: 2025 Visegrád, Fő u. 23.
Központi telefonszám: +36-26-597-010
Központi telefax: +36-26-597-011
Központi e-mail: mkmvisegrad@freemail.hu
Internet honlap: visegradmuzeum.hu

A szervezet vezetői:

Szőke Mátyás
múzeumigazgató
Telefonszáma: +36-26-597-010/703 mellék
Telefax: +36-26-597-011
E-mail: szokematyas@visegradmuzeum.hu

Kárpát Ildikó gazdasági vezető
Telefonszáma: +36-26-597-010/603 mellék
Telefax: +36-26-597-011