Fedezze fel Visegrádot!

Salamon-torony megközelíthetősége

Személygépkocsival
A Salamon-torony Budapest felől a 11-es úton haladva - még mielőtt Visegrádra beérnénk Szent-Györgypuszta után - balra és felfelé kanyarodva közelíthető meg lekönnyebben. A kanyargós szerpentinen felfelé haladva egy éles balkanyar után parkoljunk le az út menti parkolóban, innen gyalogosan jutunk le a Salamon-toronyhoz.

Gyalogosan
A hajóállomással szemközt található Reneszánsz Étterem és Vár Hotel között húzódó széles lépcsősoron keresztül lehet a Salamon-torony utcába feljutni. A Salamon-torony utcában enyhe emelkedővel kaptathatunk fel az Alsóvár déli kapujához és a lakótoronyhoz. Ha a város felől érkezünk akkor a 11.sz. főút és a Fő utca találkozásánál található Mátyás-szobort elhagyva, a Salamon-torony utcán át az alsóvárba vezető középkori országút mentén haladva, s a régi Déli-kapu helyén, az 1930-as években épített, romantikus vonalú kapun át lépünk az Alsóvárba.

Salamon-torony nyitva tartása

Május 1-től szeptember 30-ig

  • Hétfő: zárva*
  • Kedd-Vasárnap: 09:00-17:00

*kivéve ünnepnapokon

Belépődíjak

Belépődíjak  Salamon-torony

  • Felnőtt 620.- Ft
  • Diák, nyugdíjas 300.- Ft
  • Családi jegy** 2 szülő + 18 év alatti gyermek/ek** 1.360.- Ft  
  • 1 szülő + 18 év alatti gyermek/ek** 840.- Ft  

** a családi jegy mellett egyéb kedvezmény nem érvényesíthető

Salamon-torony története

Az Alsó-vár lakótornyát helytelenül nevezik Salamon-toronynak.
A trónról lemondott majd ismét trónre törő Salamont 1082-ben záratta egy visegrádi toronyba I. László király, míg a ma látható torony másfél évszázaddal később, 1250 körül épül.

Érdekességek:
Hol raboskodott akkor Salamon?

Az elmúlt évtized ásatási eredményei adtak pontos magyarázatot a fogság helyére vonatkozóan. Az Alsóvártól északra fekvő Sibrik-domb tetején ugyanis feltárták azt a XI. századi épületet, ahová a trónjától megfosztott Salamont bezárták.

A Salamon-toronyban őrziték "Drakula" havasalföldi fejedelmet
Ismertebb nevén Vlad Tepest, aki Mátyás király és a török szultán között kis országában véres kegyetlenséggel igyekezett hatalmát fenntartani.
A vajda 1462 nyarán harcolva menekült Erdélybe s akkori szövetségesétől, Mátyástól remélt segítséget trónja visszaszerzéséhez.
Ellenségei, főleg a vajdától sokat szenvedő szász kereskedők, azonban olyan levelet jutattak el a magyar királyhoz, amely szerint Vlad Tepes a török szultánnak is felajánlotta szolgálatait. Mátyás erre a vajdát elfogatta és 1462-től 1474-ig ebben a lakótoronyban őriztette
.

A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, komfortosította illetve tette a korszerű katonai elvárásoknak megfelelővé.Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy   lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület.

Az alsóvárat a fellegvárral tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon át vezetett a  Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt.

A Salamon-torony a XIII. században

Az alsóvár lakótornya, az ún. Salamon-torony a korszak magyarországi építészetében szinte egyedülálló épület. 13. századi főbejárata az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletre a déli falsarkba beépített lépcsőház. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, és gazdagon tagozott ikerablakok világították meg.

A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz, ahonnan a külső, fából épült erkélyfolyosóra lehetett kilépni.
A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.

Völgyzárófalak 

Az  alsóvár 13. századi  elrendezését egy esetleges tatár támadás elleni védelem határozta meg. A vár észak felőli erődítése ezért sokkal hangsúlyosabb: ezt az oldalt védték ugyanis a lőréses pártázatokkal ellátott őrtornyok és a csapóráccsal, tolóreteszes kapuval zárható kaputorony is, továbbá két kitörőkapu.
A déli oldalt nem erősítették őrtornyok, a völgyzárófal itt csak a hegy alsó sziklájáig emelkedik. 

A Salamon-torony a XIV. században

A XIV. század elején a várat Csák Máté birtokolta, tőle Károly Róbert hívei ostrommal foglaltak el. Az Anjou király 1323-ban helyezte át székhelyét Temesvárról Visegrádra. Ekkorra keltezhető a Salamon-torony átépítése is.
A király a második emelet keleti ablakát bejárattá alakíttatta át, belül pedig a  termeket keresztfalakkal osztották meg.
Az ötödik szintet fedő fa födémet bordás boltozatokkal helyettesítették, ezáltal a torony felső teraszán nagyobb hajítógépeket lehetett felállítani. Az alsóvár belső vára a XIV. században Károly Róbert a körül egy belső várfalövet emeltetett. A falak által határolt, magasabban fekvő teraszról hídon át lehetett a lakótoronyba bejutni.
Ezen a teraszon kapott helyet a pénzverőház és itt állt a vár kútja is.

Tetejére

Salamon torony