Fedezze fel Visegrádot!

Sibrik-domb megközelíthetősége

A Panoráma körútonon haladva a Mogyoróhegy és a Nagyvillám Sípálya után a Salamon-torony felett találjuk a Sibrik-dombot. Személygépkocsival érdemes a Salamon-torony parkolójában megállni és átsétálni az úton a romok megtekintéséhez.

 

Sibrik-domb

Kiről kapta a nevét?
Sibrik Miklós kuruc ezredeskapitányról kapta a nevét, aki a Rákóczi-szabadságharc idején a terület birtokosa volt.
Sibrik Miklós a fejdelmet rodostói száműzetésébe is elkísérte.

Római tábor maradványai
Visegrád környékén a Pannonia provinciát védő limes számos maradványára bukkanhatunk. Ezek közül a legjelentősebbek a római tábor maradványai, amelyek a 176 m magas Sibrik dombon láthatóak.

A római korban a mai Visegrád területén volt Pannónia tartomány északkeleti csücskének egyik fontos hadállása; az erődítmény a 320-as években I. Konstantin alatt építették. Alaprajza deltoid volt és 11 patkóalakú torony védte.
A belső épületeket hozzáfalazták a főfalakhoz.

A közeli limes szakaszt és a Dunát felügyelete alatt tartó tábort Pone Navata-nak nevezték és 300 fős auxiliáris helyőrséggel rendelkezett.

Egy évszázaddal később, már a népvándorlás korának (gót, gepida, hun, majd avar) maradványai felhasználásával Szent István ispánsági központot hozott itt létre, ami mellett építették 1009 előtt a város első templomát.
Ennek helyén Salamon nagyobb főesperesi templomot építetett.
A tatárjárásig ez volt a város központja, itt helyezkedett el az ősi Visegrád.
Itt volt a várispánság központja a hozzátartozó egyházi épületekkel. A IX. században szlávok vándoroltak a környékre, lakótelepülések nyomait megtalálták a kutatások során.

A domb történeti jelentőségét és emlékeit az 1970-es évek elején Szőke Mátyás vezetésével tárták fel a régészek.

Érdekesség:
A régészek és történészek már évtizedekkel ezelőtt felfedezték, hogy jelentős régészeti anyag lehet a Sibrik-domb területén. Sokáig azért nem tudtak belekezdeni a feltárásokba, mert itt termett a legjobb bor Visegrádon.
A szőlőgazdák szerszáma azonban gyakran hozott a felszínre régi pénzérméket, kerámia-töredékeket a késő római császárkorból.