Fedezze fel Visegrádot!

Pilisi Parkerdő Zrt.

Visegrádi Erdészet

Kezelt terület nagysága: 255,2 ha
ebből erdő: 3848,5 ha
Természetvédelmi oltalom alatt áll: 3786,8 ha
Védett erdőterület aránya: 89%
Parkerdők aránya: 14%
Az erdőkben évente növekvő faanyag mennyisége:15,9 ezer m3
Az erdőkből évente kitermelt faanyag mennyisége:7 ezer m3

Közjóléti erdőgazdálkodás, természetvédelem


Visegrád és környéke – történelmi múltja és festői tájai miatt – a hazai turizmus egyik bölcsője. Napjainkban évente 3-5 millió ember keresi fel a szabadidő hasznos és kellemes eltöltése végett. Az ide látogató nagyközönség kényelmét szolgálja az Erdészet által fenntartott 100 km turista- és sétaút, két tanösvény, erdei játszóterek, táborozóhelyek, kilátó, több száz pad, asztal, szemetes, esőbeálló, kiépített tűzrakóhely és egyéb berendezés. Az Erdészet kezelésében működik az ország legelső és legnagyobb látogatottságú erdei iskolája, az Erdei Művelődés Háza. A gazdag programkínálat, a felújított Természet- és Erdővédelmi Tábor vonzó lehetőséget nyújt az erdei iskolai és nyári táborozásra érkezőknek, illetve az osztálykiránduláson részt vevő óvodás és iskolás gyermekek számára.

Az Erdészetnél található a Mogyoróhegyi vadbemutató kert és a Bertényi Miklós Füvészkert. A parkerdei berendezések színvonalas fenntartása és működtetése nem kis feladatot jelent az Erdészet számára. Az illegális szemétlerakás és a vandalizmus elleni küzdelem minden évben több millió forintot emészt fel.

A Visegrádi-hegység gazdag természeti értékekben, növényi és tájképi ritkaságban. Sok ritka, védett növényfaj található, például bíbor sallangvirág (Himantoglossum caprinum), magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), karéjos vesepáfrány (Polyticum aculeatum), különféle orchideák (11 faj). A rétek késői kaszálásával segítjük a védett növényritkaságok szaporodását, terjeszkedését. A tisztások élőhelyei ritka egyenesszárnyú rovarfajok (Orthoptera sp.) életfeltételeit biztosítják. Ilyenek: a magyar tarsza (Isophya costata), fűrészlábú szöcske (Saga pedo), a hangos hegyisáska (Stauroderus scalaris), a kerepelő sáska (Psophus stridulus). A táj madárvilága fajokban gazdag. Az Erdészet hosszú évtizedek óta figyelmet szentel a nálunk áttelelő énekesmadarakra (téli madáretetések).

Erdőművelés, erdőnevelés

A gazdálkodás alapját az 1880-tól folyamatosan készülő erdőtervek jelentik, amelyek az erdő- és természetvédelmi előírások figyelembevételével készülnek, szem előtt tartva a természetközeli erdőgazdálkodás követelményeit. Célkitűzésünk: az erdők iránt megnövekedett társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodás. Az erdőművelési munkák során jönnek létre, vagy újulnak meg az erdők. Ez a munka az erdő életét nagyon hosszú időre, esetenként több mint száz évre alapvetően meghatározza. A természetszerű erdőgazdálkodás bevezetését kiterjesztettük minden területre. A bükkösök, és a tölgyesek felújítása természetes úton, magról történik. A bükkösöket szinte kizárólag szálalóvágással 40-50 éves ciklussal újítjuk fel. Ez az eljárás alkalmas az erdők vegyeskorúvá alakítására, és összhangban van a természetvédelem követelményeivel. A módszer jó példáit lehet látni a visegrádi Erdőanya-völgyben bükkös és tölgyes állományokban egyaránt, ahol egy 50 évet átfogó gazdálkodás folyik kíméletes, készletgondozó jelleggel a szakma teljes elismerése mellett.

Fahasználat, fakitermelés

Szakembereink elsődleges feladatuknak tekintik a természetközeli és tartamos erdőgazdálkodás révén a fa, mint természetes alapanyag újratermelését, erdeink szakszerű kezelését, amely nem borítja fel az erdei életközösség ökológiai egyensúlyát, hanem ennek eredményeként többkorú, többszintű, elegyes esztétikailag is változatos képet adó erdők ölelik körül településeinket. Döntően olyan kíméletes fakitermelési módszereket alkalmazzunk, mint például a kötélpályás technológia.

Vadgazdálkodás

Elsődleges célja a létszám szabályozása úgy, hogy a vad által okozott károk az erdő, a mezőgazdaság és természetvédelem számára is elviselhetők legyenek. Az Erdészet mintegy 5000 ha-os vadászterületen vadgazdálkodik, ahol évente 600 nagyvad eljetésére nyílik lehetőség. A területen található nagyvadfajok a gímszarvas, az őz, a vaddisznó, és helyenként még előfordul – bár csak elenyésző számban – a muflon.


Fellegvár

Erdészetünknél közel 1000 éve folyik, a mindig állami tulajdonú területen, erdőgazdálkodás. A térség egyik jelentős települése az 1000 éves Visegrád, amely hajdanában Magyarország fővárosa, királyi székhely volt. A fellegvár legkorábbi részeinek megépülése IV. Béla királynak és feleségének a tatárjárás utáni, az ország védelmét fokozó tevékenységéhez köthető. Visegrád 1323-ban lett királyi székhely, nevét Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király uralkodása idején egész Európa ismerte. Igazi fénykorát Mátyás király alatt élte, aki nyári rezidenciájának tekintette a visegrádi palotát. A török uradalom megpecsételte a pilisi területek sorsát: a települések kihaltak. A törököket kiűzése után a már feleslegessé vált vár falait a császári csapatok megrongálták. A Fellegvár - mint kiemelkedő idegenforgalmi látványosság - bemutatása egybeforrt a Visegrádi Erdészet tevékenységével.

Forrás: Pilis Parkerdőgazdaság Zrt. honlapja